...

...

VÉDD A HÖRCSÖGÖKET!

Az Európai Bizottság írásos figyelmeztetésben részesítette és szankciókkal fenyegette meg Franciaországot arra az esetre, ha nem menti meg végre hathatós intézkedésekkel a kipusztulástól az utolsó, még szabadon élő mezei hörcsögöket (Cricetus cricetus) Elzászban A rágcsálókat ugyanis védi a Natura 2000 elnevezésű, még 1992-ből származó EU-irányelv, amellyel természetvédelmi területek egész hálózatát kívánták létrehozni szerte az Európai Unióban. A program célja a kihalás fenyegette növény- és állatfajok, és ezáltal a biológiai sokszínűség védelme Európában. Az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy védett területeket alakítsanak ki a veszélyben lévő állatfajok számára és ott minden szükséges intézkedést megtegyenek életterük fennmaradása érdekében. Az irányelv fel is sorolja a leginkább veszélyeztetett állatfajokat, köztük a mezei hörcsögöt, amelyet évtizedeken át gabonazabáló kártévőként könyveltek el és nagyszabású irtókampányokkal tizedeltek meg a gazdák és a községek. A célzott védőprogramoknak köszönhetően ma ismét elégséges populációk vannak egyes országokban, így például Németországban vagy Hollandiában. Franciaországban viszont az EU-irányelv éppoly édeskeveset segített ezen a rágcsálón, mint a Fajok Védelméről Szóló Berni Egyezmény, amelynek betartása fölött az Európa Tanács őrködik. A tanács már 1998 decemberében egy sor intézkedést javasolt a kevés, még szabadon élő hörcsög megmentésére. Az öt évre szóló program fő célja, hogy védelem alá helyezzen egy falusias területet Strasbourg „Európa-várostól“ délre és nyugatra, amely a kis rágcsáló utolsó életterét jelenti egész Franciaországban. Mindezideig azonban kevés történt – panaszolja Gérard Baumgart és Jean-Paul Burget, a Mezei Hörcsög Védelmére Alakult Európai Csoport tagjai. A hörcsögök életterében még mindig utakat szélesítenek vagy újakat építenek, településeket húznak fel. A fő probléma azonban az, hogy az elzászi gazdák egyre több kukoricát termesztenek és egyre kevesebbet a hörcsögök fő táplálékának számító búzából, árpából és lóheréből. Pedig lenne elég gazda, aki hajlandó az átállásra, ha ehhez támogatást kapna – állítja Isabelle Losinger, aki a francia állami vadászati intézet (ONC) megbízásából kíséri figyelemmel a mezei hörcsögök helyzetét. A párizsi kormány eddig nagyon szűkmarkúnak bizonyult, pedig már csekély összeggel, évi 50 ezer euróval sok hörcsög életét lehetne megmenteni – állítja Losinger. Az Európai Bizottság is súlyos mulasztásokban marasztalta el Franciaországot. Megállapítása szerint a párizsi kormány túl keveset tesz ahhoz, hogy megakadályozza a hörcsögöknek okozott szándékos károkat és utolsó élőhelyeik elpusztítását. Az EU-szerződések őre azzal fenyegetőzik, hogy ha az utolsó írásos figyelmeztetés sem teszi meg hatását, a luxemburgi Európai Bíróságnál jelenti fel Párizst, ami sokba kerülhet Franciaországnak. Az állatvédők most abban reménykednek, hogy Brüsszel fenyegetőzése végül is meghozza hatását. Azonban gyorsan kellene cselekedni, mert már csak néhány közösségben élnek mezei hörcsögök kicsiny csoportjai, összesen talán néhány száz példány, s számuk évről évre csökken.

A kihaló hörcsög

A harcias hörcsög Európában védett, nálunk kártevő
Míg a hörcsög az Európai Unió összes tagállamában a kihalás szélén áll, és ezért  fokozottan védett állat,
nálunk mezőgazdasági kártevőnek számít, s az ellene való védekezés kötelező.
E feladatot látják el a magyar trapperek, azaz a hörcsögfogók.
Az egyik bécsi lakótelepen furcsa „tücsök-hangya” párosra bukkantak a kutatók.
Az emberi hulladékra szocializálódott hörcsög kolónia tagjai a vándorpatkányok „beszállítói” lettek.
A hörcsög ugyanis veszély esetén nem csupán a hátsó két lábára áll, s a fogait  csattogtatja, de sürgősen
kiüríti a korábban összegyűjtött tápláléktól duzzadó pofazacskóit is, hogy  könnyebben menekülhessen.
Erre a hörcsögszokásra figyeltek fel a vándorpatkányok, s a gyűjtögetés helyett   most már a hörcsögök
ijesztgetésével jutnak táplálékukhoz.
Egy furcsa társaság: a Hörcsög Munkacsoport
A bécsi esetről szóló előadás az Európai Hörcsög Munkacsoport legutóbb Budapesten tartott évi rendes
tanácskozásán hangzott el. „Az idei szakértői találkozónak különös hangsúlyt adott, hogy a hörcsög
az Európai Unió összes tagállamában fokozottan védett állat, miközben Magyarországon mezőgazdasági
kártevőnek számít, s a mai magyar szabályozás szerint az ellene való védekezés kötelező” –
hangsúlyozta a tanácskozást szervező Nechay Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
vezető főtanácsosa.
Mint mondta, az európai hörcsögkutatók számára kivételesen érdekes területté váltunk, hiszen
a csatlakozási folyamat során egy, az EU-tagállamok területén meglehetősen ritka állatfaj
védelme alól kértünk felmentést. Jellemző, hogy például Belgium területén, ahol száz évvel
ezelőtt még ahhoz hasonló volt a hörcsögsűrűség, mint manapság nálunk, a tavalyi évben összesen
egy példányt találtak.
Külön kamrában alszik
Az Eurázsia füves és mezőgazdasági területein előforduló hörcsög nem azonos a hobbiállatként
tartott szíriai aranyhörcsöggel. Annál nagyobb termetű, jóval harciasabb rágcsáló. A bundája
a hátán sárgásbarna, a hasi oldalán pedig bársonyfekete. Komoly üreg-rendszereket váj a földbe.
Ezekben éppúgy megtalálható a hálókamra, mint a spájz és az ürülék felhalmozására szolgáló üreg.
Nyáron éppen csak a talajszint alá, télen azonban két méter mélyre is lehúzódik. Nem alszik téli
álmot, inkább a medvékhez hasonló nyugalmi állapotban tölti a telet. Ami azt jelenti, hogy
két-három hetenként felkel és a vackába nyárvégén, ősz elején oda készített élelemből fogyaszt.
Csak akkor harcias, ha megijesztik
Harcias állat hírébe az ijedtségi reakciója miatt keveredett. Ha megzavarják, hátsó két lábára
áll, a fogait csattogtatja, kiüríti a pofazacskóját, s ha végképp megszorítják, felugrik és
elkeseredetten harap.
Mint minden rágcsálónak, erős a harapása. Száz-százötven évvel ezelőtt még egész Európában
elterjedt volt, s ebből az időből számos történet maradt fenn hörcsögharapásokról. Az sem volt
ritka, hogy lovat vadított meg a felzavart, s ijedtében felugorva harapó hörcsög.
Ma Magyarországon, ahol még mindig előfordul a hektáronkénti száz példány, nem annyira a hörcsög
harciassága, inkább gyűjtögető életmódja okoz bosszúságot a gazdáknak. A hörcsögök ugyanis a téli
nyugalmi időszak végén előbújnak, s nagy szorgalommal, ráadásul hihetetlen találati eredménnyel
szedik ki a földből a tavasszal elvetett magokat.
Nyáron már kimondottan a búzaföldeket és kukoricásokat kedvelik. A búzát az aratás során
elhullajtott szemveszteség miatt szeretik, a kukoricát meg azért, mert annak szárán fel tudnak
mászni, s szabályosan kimorzsolják a szemeket.
Nyugat-Európában a kihalás szélén
A hörcsög szinte minden ragadozónak, de még a gólyáknak, vándorpatkányoknak is zsákmányállata.
A hörcsögszakértők mégsem ezzel magyarázzák az állomány nyugat-európai megritkulását. Sokkal
valószínűbb, hogy a túlságosan precíz és vegyszerekkel megtámogatott földművelési technika a
ludas a hörcsögök pusztulásáért. Jelentős táplálékmennyiségtől esik el a hörcsögpopuláció
például a szemveszteséget jórészt kiküszöbölő modern kombájnok miatt.
Továbbá azért is, mert Nyugat-Európában ma már az aratással egy időben szántanak, vagyis megszűnt
a két munkafázis közti átmeneti időszak, amikor a hörcsögök nyugodtan böngészhettek a földeken.
Emellett az is veszélyezteti a kisállatokat, hogy a modern vetőmagvak méregburokban –
féregirtókkal, rovarölőkkel és gomba elleni szerekkel kezelve – kerülnek a földbe.
Egy kihaló foglalkozás: a hörcsögfogó
Az Európai Hörcsög Munkacsoport tanácskozásán levetítették a Kármán Irén rendezte, Magyar
trapperek című dokumentumfilmet, s a szakértők személyesen is találkozhattak a főszereplő
Lévai Miklóssal, aki a Nyugat-Európában már régen kihalt foglalkozást űzi, csapdás
hörcsögfogással keresi a kenyerét.
„A hörcsögfogók tevékenysége három érdek találkozására épül, – magyarázza Nechay Gábor -,
a mezőgazdasági termelők védekezni akarnak a kártevők ellen, a természetvédők ellenzik a
vegyszeres irtást, a csapdával dolgozó hörcsögfogók pedig jövedelemhez jutnak a bunda
értékesítésével.”
A tanácskozáson felmerült, hogy a hazai hörcsögfogásnak olyan szervezeti keretet kellene
létrehozni, mint ami a vadgazdálkodást is jellemzi. Egyfelől az időről-időre tapasztalható
vegyszeres irtás elleni fellépés érdekében, másfelől a csapdázás mederben tartása miatt,
hogy csak meghatározott időszakokban ritkíthassák az állományt, s ne a szőrmekereskedelem
igényei szerint. Ez utóbbira negatív példa Németország keleti része, ahol az 1960-as években
néhány esztendő alatt szinte a kipusztulásig irtották a hörcsögöket a szőrmeigény miatt.
Az EU nem viccel, rendszeresen ellenőrzik majd a hörcsögöket
A hörcsögök kipusztulásától persze, ma még nálunk nem kell tartani, tény azonban, hogy a hazai
állomány néhány évenként ciklikusan jelentkező felszaporodása egyre kisebb országrészekre
terjed ki. Mindenesetre az Európai Unióhoz történő csatlakozás után, éppen a hörcsögvédelem
alóli felmentés miatt, az EU szakemberei rendszeresen szondázni fogják a hazai
hörcsögpopuláció alakulását, azt vizsgálva, vajon fennállnak-e még a mentesség feltételei.
A Hörcsög Munkacsoport egyébként legközelebb jövőre Strassbourgban találkozik, ahol az Európa
Tanács meghívására a kelet-európai hörcsöghelyzetről kell beszámolniuk.